A székely nép gazdag szokásvilágára, ünnepi hagyományaira már több mint egy évszázada felfigyeltek a kutatók. "Nevezetes jelleme a székelynek ősi szokásaihoz való ragaszkodása. Gazdasági s más egyéb életmódjaiban, ahogy beleszületett s nőtt, úgy ki is hal belőle a nagyobb rész" - írta Etédi Gedő János a székelység ünnepi szokásait bemutató tanulmányában a múlt század közepén.
A sóvidéki magyarság életében is fontos szerepet játszanak az ünnepek, amelyeket másként él meg, mint az egyszerű hétköznapokat. Az ünnep színessé teszi az életet, alkalmat nyújt a családi együttlétre, a rokoni, baráti kapcsolatok ápolására, az összetartozás erősítésére. Ünnepi szokásaikban ragaszkodnak az ősi hagyományokhoz, amelyeket a közösség minden tagja magára nézve kötelezőnek tart.
A húsvét - akárcsak a karácsony - háromnapos ünnep, amely sok vidámságot, szórakozást tartogat a fiataloknak. A katonaviselt legények bokrétás kalappal vesznek részt a vasárnapi istentiszteleten, majd azt követően az esti bálba hívják a lányokat. Éjfél körül minden lány hazaigyekszik, hogy terített asztallal, süteménnyel, borral, pálinkával várja a legényeket, akik zeneszóval házról házra járnak hajnalozni és minden lányt megköszöntenek. Az ajtóhoz érkezve a zenészek elhallgatnak és egy legény beköszöntenek. Az ajtóhoz érkezve a zenészek elhallgatnak és egy legény beköszöntőt mond:
Húsvéti locsolóvers, Parajd, Székelyföld
| Jó reggelt azoknak, akik itt lakoznak Verset mondanék, ha meghallgatnának. Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel Áldják hát az Istent hangos énekléssel. Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja Virradt mireánk, áldott szent órája Most jöttem Krisztus kicsi mezejéből Az illatozó rózsák virágos kertjéből |
Jézust feszítették nehéz keresztfára Onnan is levették, koporsóba tették. De úgy akarta a mennyeknek Atyja Hogy az ő szent testét onnan feltámassza Azt kívánom, most még sokáig éljenek Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek. --- |
A köszöntő után behívják a háziak a vendégeket és süteménnyel, itallal kínálják őket. Rövid beszélgetés után a zenészek rázendítenek a csárdásra és a legények táncra perdülnek a ház asszonyaival, lányaival.
| Szerencsés jóreggelt kívánok ezen virradásra Boldog ünnepeket ezen szent napokra Tisztelt házigazda eljöttünk magukhoz Hogy megtiszteljük magukat és kedves leányukat Az hallottuk hírből, hogy e családban Egy virágszál virágzik, kinek szíve húsvét után vágyik Nehéz bátorságot csak őérte vettünk Hogy most magukhoz bémerészkedjünk. |
Követként engemet küldöttek előre Hogy engedélyt kérjek néhány percre Remélem kérésem nem fogják megszegni S e néhány percre bé fognak engedni Köszönjük e háznak tisztességtételét, Hogy minket fogadtak, mint húsvéti vendég Kívánjuk e virágszál virágozzék, Mint a piros rózsa lágyan hajladozzék. |
A vidámságból a kislegények is kiveszik a részüket, akik bár többnyire édesapjuk segítségével de megtisztelik az ismerős 7-8 éves kislányokat egy-egy kapura, tornácra tűzött zöldággal. A zöldágrakás néhol olyan méreteket ölt már, hogy ha egy kislánynak több "hódolója" van, reggelre - piros tojással, szalaggal díszített - valóságos zöldág erdő borítja a tornácát. Másnap reggel a fiúk végigjárják a kislányos házakat és versike kíséretében meglocsolják a lányokat.
Forrás:
Erdély - Székelyföld - Korond és Vidéke
Váradi Péter Pál - Gaál Anikó
Kapcsolódó erdélyi szálláshelyek:
Parajd, Felsősófalva, Korond, Szováta, Székelyudvarhely, Farkaslaka, Zetelaka, Csíkrákos, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Háromszék
