Székelyföldi Szálláskereső | Erdélyi utazás, szállás ajánló: Parajd, Szováta, Ivó, panzió, vendégház, hotel-szálloda, kulcsosház

Ügyfélszolgálat: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , +40742581925 Ajánlatkérés

Gyergyószék: Gyergyószentmiklós és környéke telpülései

Gyergyóditró (Ditrău, Dittersdorf)

A Gyergyói-medence északi részének egyik nagyközsége. A falu a Lázár család hatalma alá kerül 1562-ben, de a 17. században visszaszerzi szabad státusát. Külterületi helyei, szórványai a 19. században alakultak ki: Orotva (Jolotca), 1780-ban alakult mint állattenyésztő falu, Cengellér (Þengheler, fakitermelés), Tilalmas (Tilalmaş), Torokpatak, Nyárasalja, Perenyaka. Ditró lakossága 1992-ben 6.778 fő volt, melyből 14 román kivételével mind magyarok (ebből Orotva lakossága 692 fő).

Ditrót Orbán Balázs idejében Erdély leggazdagabb falujaként tartották számon, mivel határában fakadt az akkor divatba jött fürdő, Borszék vize. 1868-ban hiába kérvényezte várossá nyilvánítását, amire azóta sem került sor. Az átutazóknak a régi Kis- és az új Nagytemplom megtekintését ajánljuk: az egymás közelében álló két templom érdekes művészettörténeti összevetést kínál. Ditró kiindulóhely a környező havasok bebarangolásához.

A község 742 m magasságban települt a Gyergyói-medence északkeleti peremvidékén. Már az 1780-as években 10 vízifűrésze volt. Sokáig volt közbirtokossági erdeje és legelője (borvízforrásokkal együtt) a mai Borszék területén. Gyergyószentmiklóstól 13, Gyergyószárhegytől 7,5 míg Maroshévíztől 23 km-re (a 12-es országút mentén) települt. A falut kelet nyugati irányban keresztezi a 153-as megyei út amely Gyergyóremete felé illetve a Cengelléren át Gyergyótölgyes felé teremt közúti kapcsolatot.

Ditró egyedüli falu egész Székelyföldön, melynek nevéről ásvány- és kőzettársulást neveztek el 1866-ban: ez a ditróit. Ditró környéke változatos kőzettani felépítésével magára vonta a geológusok figyelmét: az itt előforduló eleolitszienit (ditróit) a Kárpátok érdekes színfoltja.

 Római katolikus templom (Katalin templom vagy kistemplom, régi templom; a központban). Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Építési ideje 1546-1557 és alig 5-600 hívő befogadására volt alkalmas, és ezt a lélekszámot a gyarapodó nagyközség hamarosan kinőtte. Eredetileg vártemplom jellegű volt, védelmi falrészletei ma is láthatók. A reformáció után egy ideig Szárhegy filiája, de 1711-től újra anyaegyház.

A parókia bejáratánál levő nagy faragott székely kaput a helybéli Mezey Tamás faragta 1934-ben.

Római katolikus templom (Nagytemplom, Új templom, Jézus Szent Szíve templom). A legnagyobb méretű kéttornyú templom a Gyergyói-medencében. Sajátos térhatása van. A terveket Kiss István egyetemi magántanár készítette 1895-ben. 1908-1911 között épült, adományokból. 1911 nyarán szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök jelenlétében.

A neogótikus és az eklektikus stílus (az "1900-as évek stílusa") jellemző a templomra. A főoltáron látható márványszobrokat (Szent Szíve, Szt. István, Szt. László) a ditrói származású szobrászművész, Siklódy Lőrinc készítette carrarai (Olaszország) márványból. A festést Róth Miksa végezte. A dús színezetű ablakok a 12 apostolt ábrázolják. A keleti motívumokkal ékesített szentély Paulai Erik olasz festőművész munkája. A hatalmas Krisztus-corpus Szántó László temesvári szobrászművész alkotása.

Régi mészárszék épülete faharanglábbal (a Holló utcában): a 19. század elején épült. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván.

A nagyközség elején ágazik el a 127-es megyei út keletre (jobbra), a Ditró-patak völgyében Cengellér (Tengheler) felé, majd Hágótő érintésével Gyergyótölgyesre vezet (37 km). A Ditró- Gyergyótölgyes (Putna) országút 1885-1892 között épült ki, akkoriban 30 km-es szakaszon. A Putna völgyét - a Felső-Olt - Felső-Békény - piricskei vám vonalán - évszázadok óta kereskedőútként használták. Ugyanitt nyugatra (balra) ágazik el a 153C megyei út a Maros bal partján fekvő Gyergyóremete (Remetea) felé (1 km), majd onnan a Görgényi-havasok gerincén át a Görgény völgyébe vezet.

Orotva (Jolotca)


Gyergyóditrót elhagyva a műút magas dombhátak között és tetején északi irányba haladva érinti az Orotvai-elágazót (8 km). Innen a 128-as megyei út keleti irányba közelíti meg Orotvát (Jolotca - 8 km). Határában, a Tászok-patakában hidrotermális eredetű ólom- és cinkszulfidércesedés, ritkafémek (zirkon), radioaktív kőzetek, főleg thórium található.

A régi, 1925-ben épült kápolna helyébe 1973-tól kezdve új római katolikus templom épült.

Látnivalók:

  • Barokk római katolikus Szent Katalin temploma 17. századi, tornya 1653-ban épült, 1712-ben megmagasították, 1746 és 1757 között a templomot újjáépítették, egykor erődített fal vette körül.
  • Mellette a 75 m magas 1908 és 1913 között épült neogótikus nagytemplom, a Gyergyói-medence legnagyobb kéttornyú temploma, mindez Románia második legmagasabb temploma.
  • Határában kékes színárnyalatú gránitkemény kőzet fordul elő, melyet a községről ditroitnak neveztek el.

Kapcsolódó szálláshelyek:

Sóvidék Panzió & Vendégház

Szállás Parajd, Sóvidék Panzió & Vendégház

Hírlevelek



Esti kolompszó, avagy ...

falusi turizmus és az esti kolompszó